Az ötlet egy kiskori örökzöld, jelesül a "kakaós trutymó" névre keresztelt uzsonna alapján született. A testvéreim előszeretettel fogyasztják mind a mai napig a kakaóba aprított/kockázott/karikázott kiflit jól megszórva instant kakaóval. Nekem már anno is fenntartásaim voltak a trutymóval kapcsolatban. Most az itthoni maradékok alapján és egy hirtelen rám törő máglyarakás-nosztalgiahullám hatása alatt újra gondoltam (és átneveztem) a fogást: kifli helyett száraz kalács, kakaó helyett méz és bourbon vanília, egy kis meggy, egy kis mazsola -- valahogy így született meg a szottyogós. A szépsége egyebek mellett abban rejlik, hogy 1. hihetetlenül gyors és egyszerű "desszert", 2. nagyon finom és 3. a végtelenségig variálható (az alap tulajdonképpen a tej-bourbon-méz-kalács kombináció, a többi tökéletesen spájzfüggő).
Kell hozzá:
10 dkg száraz kalács
2 dl tej
1 cs bourbon vaníliás cukor
2 ek olvasztott méz
mazsola
meggybefőtt (magozott, lecsepegtetett)
Így készül:
A kalácsot kis kockákra vág, és egy megfelelő méretű, kicsi jénaiba helyez; megszór mazsolával. A már előzőleg felforralt házi tejet felforral a csomag bourbon vaníliával, majd az egészet a mazsolákra meg a kalácsra borít -- jól összekever, hogy mindenhova jusson és szép szottyogósra ázzon az egész. Állni hagy. Közben kis lángon megolvaszt a méz; lecsepegtet a meggy. Mindkettőt a szottyogásban álldogáló kalácsra borít, megint csak jól összekutyul, majd örvendez, hogy ilyen hamar elkészült az aznapi desszerttel. Melegen is, hidegen is jó étvággyal fogyaszt! :)
No comments:
Post a Comment